Az EQ titkai: érzelmi intelligencia a kommunikációban

Egy dologban biztos vagyok: csak az tud erőszakmentesen kommunikálni, akinek fejlett az érzelmi intelligenciája. Kurzusunk felénél járunk, de már most sok elemmel, összetevővel ismerkedhettél meg, amelyek részét képezik az erőszakmentes kommunikációnak. Meglátásom szerint, ahogy ezt a címben is kiemeltem, ez a kommunikációs stílus egy életforma, egy szemléletmód. Nem néhány szabály, amelyet ha jól elsajátítasz, akkor készen állsz, hanem egy komoly fejlődési folyamat eredménye.

Az önismeret, az önbizalom, az egészséges önértékelés elengedhetetlen, de szükség van nyitottságra, együttműködésre és a mások iránti elfogadásra is. Mindezeknek együtt kell jelen lenniük ahhoz, hogy asszertivitásunk tényleg meghatározó személyiségjeggyé válhasson. Tehát magasszintű érzelmi intelligenciánknak is működésbe kell lépnie ahhoz, hogy a későbbiekben bemutatásra kerülő értő figyelmet, aktív hallgatást vagy éppen a tények és véleménye elválasztását meg tudjuk valósítani.

De mi is az az érzelmi intelligencia?

Az érzelmi intelligenciának nincs egységesen elfogadott definíciója. Az 1990-es években John D. Mayer és Peter Salovey vezették be a fogalmat és publikálták ezzel kapcsolatos tanulmányukat, majd az ő megközelítésüket egészítette ki Daniel Goleman. A kutatásokat és az elméleteket rengeteg kritika érte, így most is van olyan nézet, mely szerint az érzelmi intelligencia nem létezik, csupán jellemvonások gyűjteményéről beszélhetünk és nem egyfajta intelligenciáról.

Mégis a köznyelvben kezd elterjedni, így én is ragaszkodom ahhoz, hogy használjam a megnevezést. A Mayer–Salovey-modell az érzelmi intelligenciát az érzelmi információk megértésének képességével, és az érzelmekkel való érvelés képességével definiálja. Ők öt fő területet határoznak meg.

–          képesség az érzelmek pontos érzékelésére,

–          képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előremozdításában,

–          képesség az érzelmek jelentésének megértésére,

–          képesség az érzelmek kezelésére.

Az EI, vagyis az érzelmi intelligencia tehát nem más, mint ahogy gondolkodunk érzelmeinkről és ahogyan ezt felhasználjuk viselkedésünk irányítása érdekében. Minél magasabb az érzelmi intelligencia szintünk, annál jobban tudjuk érzelmeinket irányítani és annál jobb kapcsolatot építhetünk ki másokkal.

Mivel az érzelmeink feltérképezése, megfogalmazása és a tárgyilagosság is része az asszertív kommunikációnak, ezért gondolom azt, hogy az érzelmi intelligenciáról szót kell ejteni. Vállalati közegben egyre fontosabb tudatos fejlesztése, hiszen a kooperatívitás és vezetői készségek terén komoly szerepe van, sokan úgy gondolják, hogy a siker egyik elementáris összetevője.

Akinek magas az érzelmi intelligenciája, az rendelkezik önbecsüléssel, képes másokat tisztelni, magasfokú az én-tudatossága és a mások iránti tudatossága. Ezek pedig komoly szerepet játszanak abban, hogy hogyan tudsz asszertíven kommunikálni. Az értő figyelemnél szóba kerül még a másik iránti tudatosság, az én-tudatosságról valamint az önbecsülésről pedig már korábban beszéltünk.