Az érzések nyelvezete: hogyan fejezzük ki őket?

Ahhoz, hogy erőszakmentesen tudjunk kommunikálni ahelyett, hogy véleményeket nyilvánítunk vagy ítélkezünk, meg kell tanulnunk megfogalmazni érzéseinket. Rosenberg szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy eltávolodtunk a természetes együttérzésünktől és életidegen kommunikációt vettünk fel. Az életidegen kommunikáció Rosenbergnél azt jelenti, hogy ha valakinek a viselkedése nem a mi értékeinkhez igazodik, akkor már rögtön hibásnak vagy rossznak gondoljuk. Úgy fogalmazunk, hogy „az a baj veled” vagy „lusta vagy”, „önző vagy”. Értékítéletet használunk ahelyett, hogy érzéseinket fogalmaznánk meg.

Miért is olyan nehéz megfogalmazni érzéseinket?

Érzelmi állapotunk leírását, megfogalmazását nem igazán tanuljuk. Sőt! Inkább arra szocializálnak bennünket, hogy a legtöbb esetben ne fogalmazzuk meg ezeket. „Ne félj!”, „Ne sírj!”, „Ne panaszkodj!”, „Ne szomorkodj!”. Mind-mind azt sugallják, hogy nem éri rosszkedvűnek lenni, nem éri félni, hiszen a „rendes”, „jó” ember ezeket nem csinálja. Pedig de!

Ha képesek vagyunk érzelmeinket megfogalmazni, az segít nekünk abban:

–          hogy jobban érezzük magunkat.

–          határozottabbá váljunk.

–          nyitottak legyünk mások iránt is.

–          empátiánk növekedjen.

Joggal jön a kérdés, hogy nem inkább sebezhetővé tesz? Nem. Elsősorban felszabadít, mert amikor kimondjuk érzéseinket hirtelen ráeszmélünk arra, hogy ezekkel az érzésekkel mások is együtt élnek. Ha felfedjük ezeket az érzéseket, az segít bennünket a konfliktusok megoldásában.

Az érzéseink sokszor megjelenek a másokra vonatkozó bírálatainkban is. Amikor azt mondom valakinek, hogy „Te sosem értesz meg”, akkor valójában az akarom mondani, hogy vágyom a megértésre, de ezt a szükségletet nem adod meg számomra.

Példák az érzések megfogalmazására:

o   Helytelen: nem tehetek róla, hogy mindig összeveszünk

o   Helyes: kétségbe vagyok esve, több megértést szeretnék

o   Helytelen: ha még egyszer ebben a hangnemben beszélsz, meglátod, mit kapsz!

o   Helyes: meg vagyok döbbenve, és nagyon bánt ez a hangnem, mert fontosnak tartom, hogy tisztelettel legyünk egymás iránt

o   Helytelen: ha még egyszer elkésel, többé ne keress!

o   Helyes: csalódott vagyok, hogy a tervek szerint már nincs időnk a kirándulásra.

Most az jár a fejedben, hogy ezek a mondatok nem életszerűek? El sem tudod képzelni, hogy dühödben ahelyett, hogy azt mondanád, hogy „hagyj békén”, inkább azt mondod, hogy „csalódott vagyok, mert…”. Kezdetben én is így gondoltam, erőltetettnek éreztem a nyelvezetet. Azonban ahogy haladunk előre, a lépések megvilágosodnak számodra és egyre inkább elfogadható lesz a megközelítés, kialakulnak azok a fordulatok, amelyeket sajátodnak érzel. A mondatszerkezetekből látható, hogy ezeket a változásokat nem lehet egyik napról a másikra bevezetni. Azonban egy idő után egyre inkább természetessé és elfogadottá válik számodra a másfajta gondolkodás és az asszertív fordulatok használata.