Ahogy az oroszlános tanmesében olvashattuk, Leó azért nem kommunikált jól, mert önmagát a többi állat fölé helyezte gondolatban. Nem volt helyes az önértékelése, az önképe. Ez azonban nem csak Leóval fordul elő, hanem a hétköznapokban bármelyikünkkel. Alapvetően az a kommunikáció sikeres, amikor mindkét fél úgy gondolja, hogy egyenlő a beszélgetőpartnerével. Azt feltételezi, hogy nem több és nem kevesebb nála. Amint ez az egyensúly megbillen, a kommunikáció is megbillen. Ezért nagyon fontos, hogy helyes önértékelésünk legyen, mert akkor nagyon könnyen elkerülhetjük, hogy saját magunkat alul- vagy éppenséggel túlértékeljük.
Amikor alulértékeljük saját magunkat, akkor úgynevezett védekezési manővereket építünk be a kommunikációba. Ráadásul ettől a másik fél is kellemetlenül érezi magát, akár még lelkiismeretfurdalást is érezhet. A beszélgetés pedig teljesen rossz irányba fordul. Erre egy magánéleti példát tudok hozni.
Albert hazaér és azt látja, hogy szanaszét hevernek a ruhák, nincs kipakolva a mosogatógép, Bettina pedig szunyókál. Felcsattan, és azt kérdezi, hogy „hogy lehetsz ilyen lusta?”. Albert azonnal értékítéletet fogalmazott meg és biztos abban, hogy Bettina rosszul csinált valamit. Tehát Bettina ebben a szituációban kevesebb nála. Ez a kifakadása jelzi, hogy Bettinát nem tekinti egy szinten saját magával, „fentről” szól hozzá. Kommunikációjuk nem kiegyensúlyozott.
Ha ugyan ebben a szituációban Albert hazatér és látja, hogy Bettina szunyókál, nem rögtön az jut eszébe, hogy lusta, hanem arra is gondolhat, hogy esetleg borzalmas napja volt, fáj a feje, vagy egyszerűen nem érzi jól magát. Akár azt is kérdezhetné, hogy „minden rendben van veled?” vagy „pihenésre van szükséged?”. Ez esetben nem helyezi Bettinát sem magasabbra, sem alacsonyabbra, egyenrangú, felnőttként kezeli, aki valamilyen okból kifolyólag úgy döntött, hogy pihenésre van szüksége és ezt elfogadja.
Hogy miért fontos, hogy azonos szinten legyünk? Mert csak akkor tudunk empátiával és nyitottsággal fordulni a másik felé.
Sokat segít a másik fél megértésében, ha megvizsgáljuk, hogy velünk szemben ő többnek vagy kevesebbnek képzeli-e magát. Ehhez egy nagyon egyszerű gyakorlat is a segítségedre lehet, amelyhez letölthető segédletet is találsz (Magasságteszt), de egy A/4-es papíron is végig tudod vezetni. Gondold át, hogy amikor az alábbi személyekkel kommunikálsz, akkor milyen a viszony köztetek:
– Párod, társad,
– Szüleid
– Gyermekeid
– Főnököd
– Egy kiválasztott kollégád
– Egy kiválasztott barátod.
Ha a szituációban egyenrangúak vagytok, akkor nincs szükség egyik fél részéről sem védekezési manőverre. Ha azonban úgy érzed, hogy nem egy szinten vagytok, valami miatt feletted állónak gondolod vagy valamilyen tulajdonsága miatt „lenézed”, akkor borul a kommunikáció egyensúlya és az egyik fél állandóan védekező állásponton van, védekező manővereket kell bevetnie.
Hogyan lehet ezen változtatni?
Változtatni csak a saját nézőpontodon tudsz, a másikén nem. Ha nem egyenlő félként tekintesz a másikra, akkor mindenképpen vizsgáld meg az összes szituációt az alábbi kérdések mentén!
– Miből fakad ez az érzésem?
– Miben lehet ő jobb/rosszabb vagy éppen több/kevesebb nálam?
– Mire van szükségem ahhoz, hogy egyenrangúnak érezhessem a másik felet?
– Gondold át a másik fél pozitív tulajdonságait! Szemléld őt a pozitív tulajdonságain keresztül!
– Gondold át, hogy mit tanulnál meg tőle! (Ezt akkor is tedd meg, ha magadhoz képest alacsonyabbra értékeled a másik felet, hiszen általában mindenkitől tanulhatunk valamit!)
A kivétel erősíti a szabályt…
Előfordul, hogy akár hogy gondolkodsz a szituáción, az a végkövetkeztetésed, hogy a másik fél valóban feletted áll. Nagyobb a tapasztalata, tiszteletet vált ki belőled, egyszerűen felnézel rá. Ez az érzés helyén való, életszerű. Viszont ebben az esetben saját magad számára már meg tudod magyarázni, hogy miért van benned ez az érzés. Ez már segíti a kommunikációt. Tehát nem gond, ha van olyan személy, akivel nem tudod azonos szintre helyezni magad, csak legyél ennek tudatában! Illetve arra mindig ügyelj, hogy szándékosan nem alacsonyítsd le magad, mert a másik félnek kellemetlen lehet, akarva-akaratlan ő fog védekezési manővereket bevetni, ami szintén rossz hatással lehet a kettőtök közötti kommunikációra.
A leckéhez tartozó letölthető segédanyag az anyagok fülön: Magasságteszt (védekezési manőverek)