Az erőszakmentes kommunikáció is csak mértékkel jó! Ha mindig, minden esetben arra törekszünk, hogy csak és kizárólag így kommunikáljuk, egyrészt rettenetesen elfáradunk, másrészt mesterkéltek leszünk, önazonosságunk csökken.
Emberek vagyunk, olykor heves érzelmek kerítenek bennünket hatalmukba. Lehetünk fáradtak, éhesek, hibázhatunk. Biztosan lesz olyan, hogy nem úgy reagálunk szüleink, partnerünk, barátunk közeledésére, kérésére, ahogy az helyén való lenne. Nem baj! Viszont egyre jobban értjük, hogy egy-egy párbeszéd hol vagy miért billen el. A megértés pedig segít abban, hogy legközelebb más utat valasszunk, esetleg utólag jelezzük a másik irányába, hogy át
A túlzott érdekérvényesítés, a túlzott határtartás pedig már az agresszió előszobája lehet. Tanuljunk meg neme mondani, de ez ne jelentse azt, hogy ezentúl csak a saját érdekünk legyen fókuszban. Az asszertív jogok és kötelességek listája segít abban, hogy ne vigyük ezeket túlzásba. Illetve sose feledjük azt a nagyon fontos szabályt, hogy nem az a cél, hogy csak nekünk legyen jó, hanem éppen az, hogy mindkét félnek. Mindig cél a win-win szituációra való törekvés akkor is, amikor határainkat jelöljük. Azt gondolom, hogy a tanulás során veled is elő fog fordulni, hogy túlzásba esel. Ez sem baj! Csak vedd észre és javíts rajta, hiszen már minden eszközöd megvan hozzá!